A blog elköltözött!

Új cím: konyhatapir.wordpress.com

Sült alma sajttal és szilvával töltve

Akartam meglepetést a népnek reggelre. Amúgy se tudok aludni, a májam majd' kiesik, akkor meg már na.

emberenként x alma (minimum egy, mert különben)
almánként 2 szép szem aszalt szilva
sajt (jó esetben füstölt, jelen esetben trappista)
félédes/édes fehérbor (ezt is ritkán fogom leírni...)

Az aszalt szilvát kimagozom (ha nincs magja, nem nézek tanácstalanul a semmibe - egyszerűen hagyom), felvágom 2-3 darabra, majd beáztatom egy kevés borba. Ha úri szilva (bolti, nem kemény, ragacsos-"szotyakos"), akkor alig kap pár kanál bort, ha házi betonszilva, akkor megszavazok neki egy decivel. Ebben pihen egy sort (10-15 perc). Addig az almákat jól megmosom, és a közepükből kiműtöm a magházat. Az aljuk lehetőleg maradjon egyben, könnyebb úgy minden.
A sajtból apró lyukú reszelőn reszelek belátás szerint. Ha túl sok, megeszem a maradékot. Ha túl kevés, reszelek majd még. Az élet egyszerű és csodálatos.
A sütőt kellemesen alacsony (120-130 C°) hőmérsékletre bemelegítem, aztán összeszerelem az almákat: a középen tátongó lyukba megy sajt, szilvaradabok, sajt - stb. Fontos: felül sajt legyen.
Berakom a sütőbe, és addig sütöm, amíg a felül lévő sajt kérges és barna lesz. Ekkor kiveszem a sütőből, és örülök neki.

Grillezett csirkemell bazsalikomos rizzsel

Valamikor hozott egy adag csirkemellet Kedves. Nem szép, nem csúnya, olyan tipikus "tálcás semmilyen" csirkemell, másfél darab, sacc 1 kiló lehetett, picit kevesebb. Kaptam sok várakozó pillantást, de nem voltam valami jól, tehát annyiban maradtunk, hogy "bepácolom, és majd valami". Hát most valami.

A pác:

3-4 evőkanál fokhagymás olívaolaj (ha nincs, akkor megy bele 1 gerezd fokhagyma)
1 evőkanál bazsalikom
1 evőkanál oregano
1 kiskanál piri-piri (vagy valamilyen rokonszenves chiliszósz)
1/2 narancs leve
2-3 csipet bors
só

Ebbe belehengergetem a megpucovált fél csirkemelleket, aztán békében hagyom egy ideig. Ez esetünkben sacc 14 óra volt, de igazából tökmindegy. Nagyobb egyenlő hat, kész.
Utána kiemelem a pácból, és bebugyolálom alufóliába. Így berakom grillsütőbe (én most a mikró grillfunkcióját használtam, mert az orosz csoda elromlott), 10-15 percenként forgatva sütöm kb háromnegyed órát (vagy amíg szerintem megpuhul, méretfüggő). Utána lejön az alufólia, pirítgatom még 4-5 percig az egyik felét, mert úgy szebb, aztán késznek nyilvánítom.

Rizs:

Nekilátok a rizst teflonlábosban pirítgatni zsiradék nélkül, aztán felöntöm lassan dupla adag forró vízzel. Megsózom, keverek bele pár csipet kurkumát, 1/2 - 1 evőkanál bazsalikomot, nagyon pici borsot, aztán középlassú lángon főzögetem, amíg a rizsszemek dagadni látszanak. Ekkor leveszem legalacsonyabb hőmérsékletre, belekeverek 1-2 kiskanállal a hús páclevéből (esetleg a húsból kisült léből is, ha akad), és lefedve párolom. Amikor már nem látok rajta vizet, a tűzről levéve pihentetem fedő alatt 20-25 percig.

Teljes kiőrlésű buci tökmaggal és sajttal

Édesapám hozott egy hatalmas adat lisztet. Teljes kiőrlésű biolisztet. Én a lakás másik végéből pislogtam rá egy hétig, és néha meg mertem volna esküdni rá, hogy lámpaoltás után elkezd közelebb araszolni. Eddig bírtam idegekkel: cselekednem kellett.

50 deka liszt (1:2 arányban finomliszt/teljes kiőrlésű búzaliszt)
2.5 deci langyos víz
1 kiskanál só
1 mokkáskanál cukor
1/2 kocka élesztő
1 evőkanál olaj (házilag készített fokhagymás fűszerolajat használtam)
mindenféle összedarált magokból sacc egy maréknyi (bővebben lent)
tökmag
sajt

Kezdtem ott, hogy van nekem egy konyhai "megcsinálok mindent, addig dohányozz" gépem, amiben jól szétőröltem egy kevés zabpelyhet, szezámmagot, tökmagot. Csak olyan durvára, mert miért ne. Ezt elkevertem a liszttel. Eléggé egészségesnek nézett ki, de ez van. Beteg vagyok, vagy mi. Összegyúrtam, majd dagasztottam. Ez szépítés, igazából bepakoltam a dagasztógépbe folyadék-aprócuccok-liszt sorrendben, és rátenyereltem a kapcsolóra... De ha most tudnék dagasztani, dagasztanék. 10 perc intenzív pörgetés után (ez jó 20-25 perc kézi dagasztásnak felel meg - gondolom...) bepakoltam egy finoman kiolajozott tálba, fóliával letakartam, és egy órán át kelesztettem szobahőmérsékleten.

Szúrópróba: mit csinál a szakács, amíg a kaja pihen? A helytelen megfejtést beküldők között 3 db. lesújtó pillantást sorsolunk ki.

EDIT: a leírt sütési idő/kelesztési idő elég törékeny - másodszorra a sütő tényleg forró volt, a szoba pedig tényleg meleg. Eredmény: a lentebb írt idők fele alatt túlkelt, majd odaégett. Kelesszük dupla és tripla közé (időtől függetlenül), és süssük ki 200 fok körül - a sütőm tud olyat hogy I, meg olyat hogy II. Öreg darab.

Amikor a tészta megkelt (körülbelül háromszorosára megdagad, igazi szörnyeteg), finoman bucit formázok belőle, kereszt alakban bevágom a tetejét, és adok neki még 40 perc - 1 óra pihenőt a tepsiben. Én itt is letakartam, majd kipróbálom anélkül is. Amikor már riasztóan néz ki, berakom a nagyon forró sütőbe, és mellé berakok egy tálka vizet is (ezt néha pótolom). 40-45 perc után kiveszem a vizet, meghintem a buci tetejét vízzel, megszórom tökmaggal és sajttal, és visszarakom még 10-15 percre. Amikor kész, mindenki lerohanja, másnap pedig jöhet az általános hasfájás - meleg kelttészta, ugye. Noobs.

Ezt már le fogom fotózni, ígérem...

"Egészséges" szendvics

Van benne saláta, ne szóljon be senki! :-)

Szóval az úgy van, hogy:

8 vékony karéj fehér kenyér
4 szép szelet bacon
4-8 szelet trappista sajt (sajttól, szeletmérettől függ)
4 logikus méretű jégsaláta levél
1 fej lilahagyma
1 paradicsom
1 paprika
1-2 retek
majonéz

A fűszervajhoz:

1 kis kocka vaj
2 gerezd fokhagyma
6-8 levél friss bazsaliom, apróra vágva (vagy egy kiskanál morzsolt - you monster)
2 nagyobb csipet só - én füstölt sót használtam, de legközelebbre nekem se lesz, nyugi
1 csipet feketebors
2 kiskanál citromlé

Először csinálok fűszervajat, az úgyis nyugis. A vajat megpuhítom mikróban (vagy akár fel is olvasztom, csak ne essen nagyon szét), belemegy a minden más, és berakom a hűtőbe szilárdulni.
Marad majd belőle. Ennek később örülüni szoktak.
A szalonnaszeleteket szépen lassan megpirítom ropogósra, amikor készen vannak, a zsírjukban megpirítom 4 karéj kenyér egyik felét - ezek a karéjok mennek majd felülre, zsíros féllel lefelé (a zsalonnazsír finom, de nem szép).
Az alsó 4 karéjt megkenem fűszervajjal, rárakom a szalonnaszeleteket, pár karika lilahagymát, kis majonézt, vékony csíkokban kevés paprikát (túl sok paprika hajlamos az egészet paprikaízűvé tenni - ha ezt akarom, eszem paprikát), nagyon vékony szeletben retket.
Ezen a káoszon kiegyensúlyozok sajtot, azon paradicsomszeleteket, letakarom az egészet salátalevéllel, rámegy a felső szelet - gyengébb idegzetűek itt hagyják abba az olvasást.

Összenyomom. Könyörtelenül összenyomom, különben szétesik, és az nem állapot. Amikor ez megvan, szépen félbevágom, és egy tetszőleges alakú kupacba rendezve tálalom.

Nem is olyan ronda egyébként...

"Galériázós" csirkemell

Volt itthon csirkemell, krumpli, fűszerek, valamint sacc húsz folyóméternyi lucfenyő. Ilyenkor az ember főz.

kb 80 dkg csirkemellfilé
2 bögre joghurt
1 kiskanál piri-piri szósz
1 evőkanál bazsalikom
1 kiskanál rozmaring
1 kiskanál oregano
3-4 gerezd fokhagyma
1 mokkáskanál só
2 nagy csipet bors

Kell még: rostsütő (nálam egy ősöreg öntöttvas példány van), a sütéshez olaj

A csirkemellet körülbelül ujjnyi vastag (picit vékonyabb) szeletekre vágom, majd ezeket a szeleteket középen bevágva széthajtom. Ha nem sikerül, elmorzsolok egy könnycseppet, aztán folytatom tovább. A joghurtot elkeverem a mindenféle fűszerekkel, az arányokkal lehet zsonglőrködni, maximum csípni fog. Pihentetem egy jó fél órát, aztán a roston sütéskor megszokott olajmennyiségnél jóval többön elkezdem megsütögetni a szeleteket. A rajtamaradt pác elkezd szépen barnulni, teljesen finom dolog lesz belőle. Hozzá klasszikus sült krumpli megy (sózott olaj, kis fej hagyma, lassú tűzön kisüt, kiszed, forró olajba visszadob). Volt még mellé rizs is, mert csak.

Fűszeres sült krumpli - Caramonnak ajánlva

Aki érti az ajánlást, annak jó. Aki nem, az hagyja figyelmen kívül - ez anélkül is nagyon finom.

Az egész egy hasfájós-támolygós reggellel indult, amikor csak hideg főtt krumpli volt a konyhában, nekem lázam volt, és az egész világ nagyon barátságtalannak tűnt. Reggelit akartam adni a kedvesemnek, viszont nem akartam a boltig elkúszni, tehát ötleteltem egy sort. Lett ez. Illetve majdnem ez - ez már a javított kiadás.

Kell:

héjában főtt krumpli
olaj
liszt
fokhagyma granulátum (igen, vállalom - ez nem egy lelkiismeretes kaja)
nátrium-glutamát (lásd fent...), esetleg valami dolog, amiben az is van. Nem chips.
bazsalikom
chili
bors
só


A lisztes keverék úgy néz ki, hogy az ember lelkiismeretére van bízva minden. Az nekem nincs egyébként, tehát az én verzióm kissé letisztult volt, valamint csípett. Nekem bejött. Lényeg: el kell sózni. Nem vicc, az olajban sütés megeszi a sót. Nem tudom, miért.
Arányok: Egy bögre liszthez adtam egy púpos kiskanál borsot, egy kiskanál glutamátos toszt (valami kotányi volt, nekem ebből az ízfokozó kell - majd szerzek jól külön), érzésre sót, majd még egy kis sót, egy jó evőkanál bazsalikomot (nem ég meg, nyugi), kiskanál chilit, a glutamátos tosz összetételétől függően egy mokkáskanál fokhagyma granulátumot.
Felvágom a héjában főtt krumplit cikkekre, nedvesen megforgatom a fűszeres lisztben, aztán hagyom picit. Utána forró olajba dobom, és pár perc alatt addig sütöm, amíg szerintem szép. Picit égett külseje volt, de teljesen korrekt íze. Nyers nem tud maradni, mivel amikor az olajba dobom, nem az. Ha mégis nyers, ott mágia van a dologban. Esetleg egy surranó.

"Batyu" (Szamósza)

Ez egy tésztazacsi, ami meg van töltve bármivel, és bele van dobva forró olajba. Borzasztóan komplikált és drága, mondanom sem kell. Az indiai recepthez pedig tényleg sok köze van.


Tészta:

3 bögre liszt
1 ek. vaj vagy ghee
víz
só, bazsalikom

A lisztet elmorzsolom a zsiradékkal, fűszerekkel, majd kevés vízzel közepesen kemény tésztává gyúrom. Elégedett vagyok magammal. Én kevertem a lisztet: 1 rész tönköly, 1 rész kukorica, 2 rész búza. Ha nem, nem. Mindegy.

Töltelék:
(Mármint na... ez most nem a bármi receptje. Értitek.)

25-30 dkg fagyasztott vegyes zöldség (Mondjuk mexikói. Abban nincs karfiol. Ez helyes.)
2-3 nagy fej paradicsom, éspervagy paradicsomszósz
2 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek. mustár (nem csípős)
só, bors, bazsalikom, borsikafű, esetleg chili
kevés szárított parmezán
olaj/vaj/ghee/zsír

A hagymát felvágom negyedkarikákra (hagyma félbevág, feleket bevágom középen, szeletelem - biztos megvan), megpirítom x zsiradékon, valamikor hozzáadom a fokhagymát is, aztán rádobom a zöldségeket. Amikor a zöldség már nem fagylalt, beledobom a mustárt, jól elkeverem, és azzal együtt pofozom körbe, amíg kezd pirulós illata lenni. Ekkor megfűszerezem, és ráborítom a paradicsomot/szószt/mindkettőt. Hagyom őket ismerkedni, aztán egyszercsak belemegy még a parmezán. Amikor rokonszenves a zöldségek állaga, késznek nyilvánítom. Ha túl vizes, lehet bele rakni 1-2 csipet kukoricakeményítőt.

Összeszerelési útmutató:

A tésztából pingponglabdányi darabokat szakítok, kinyújtom közepesen vékonyra (mondjuk gyufaszál), a közepére rakok tölteléket, félbehajtom, majd visszahajtom a széleit. Villával végignyomkodom körbe (jó erősen), ettől rettenetesen dizájnos lesz, valamint nem csoffad ketté. Elsősorban utóbbi. Forró olajba rakom, 1-2 forgatással aranybarnára sütöm. Kiszedéskor leitatom (nem feltétlenül pálinkával, bár ezt egyszer úgyis ki fogom próbálni).

Ennyi. Töltelékkel kreatívan, tésztával óvatosan. Inkább legyen egy kicsit vastagabb, mint hogy tönkretegye az egész olajat - nem vicces kihalászni a tölteléket.

Kecskecomb egyben sütve, citromos krumplival

Eléggé tanácstalan voltam, de csak lett valami.

3 főre (nem rettenetesen bőséges)

egy közepes gidacomb (első)
1 dl olaj
1 dl citromlé
5-6 gerezd fokhagyma
1-1.5 kg krumpli (kb. tojás nagyságúak)
sok borsikafű, bazsalikom, oregano
só, bors

A kecskecombról leszedem a faggyút-hártyát-egyebet. Ez nem túl könnyű, nem túl nehéz - éles kés kell, sok türelem, meg egy éhes macska a szomszédból. Amikor ez megvan, vékony pengével megszúrom itt-ott, megtűzdelem fokhagymával, aztán bedörzsölöm rettenetesen sok fűszerrel. A borssal egészen nagylelkűen bántam, féltem is, hogy sok lesz. Nem lett sok. Körülbelül egy csapott evőkanál ment rá. A zöldfűszerből annyi, amennyit felvesz. Nem vicc.
Így ácsorog szegény egy pár órát a tepsiben, amennyi időnk van rá, tényleg. Közben lehet krumplit pucolni, telefonálni, barátokkal inni, illetve (az én esetemben) a fentieket kombinálni. Egyszerre azért kicsit nehéz. Hős vagyok.
A megpucolt krumplikat hosszában félbevágom, és bepakolom a tepsibe a hús mellé, vágási felülettel fölfelé. Szép sűrűn, ahogy fér. Aláöntöm az olajat és a citromlét, bátran megszórom a krumplikat sóval-borssal-oregánóval, és alufólia alatt berakom a közepesen forró sütőbe. Puhulásig sütöm kb. 40-50 perc alatt (illetve még tovább, lásd még: barátokkal ivás), majd leszedem az alufóliát, és nagy lángon megpirítom.

Nem szidták.

Pizza

A "rakj a tésztába tojást" és a "kend meg kecsöppel" típusú pizzákat ideje bealázni.

Tészta: "mindenből egyet".

1 kg liszt
0.5l (egy korsó) kellemesen meleg víz
1 kocka élesztő
1 csapott ek. só
0.5 vagy 1 dl olaj, lisztfüggő (egy feles, illetve "szto gramm vodka!")
x cukor az élesztő felfuttatásához (igen, 1*x)

Ezen kívül mehet még bele sok zöldfűszer, leginkább bazsalikom meg kakukkfű. Oregano, akár.

Először is előmelegítem a sütőt. Dulván. A padlóla, le. Lopok téglát, és belerakom a sütő aljába - tök jó trükk, sejtelmem nincs, mikor tanultam. Forró lesz tőle, mint a veszedelem.

A víz egy részében felfuttatom az élesztőt egy kis cukorral, éppen csak finom habzásig. A lisztben elmorzsolom a sót és a zöldfűszereket, aztán csinálok belőle egy nagy kupacot, és gödröt formázok a tetejére. Szépen apránként elkezdem eldolgozni a vízzel (az élesztős adaggal kezdem), közben ötletszerűen hozzáöntöm az olajat is valamikor. Ha a liszt sértődékeny (ragad-szakad-visszabeszél), a nagyobb adag olaj lép életbe - ne vigyük túlzásba, mert rohadt rugalmas lesz a tészta, és élmény lesz kinyújtani.
Kicsit átgyúrom, amíg már egészen simának érződik, aztán csinálok belőle egy gombócot, és odacsapom néhányszor a gyúródeszkához. Fogalmam nincs, hogy ez mit csinál vele, de rettenetesen jól néz ki. Ne hagyjuk ki! Ha ez megvan, letakarom egy nedves konyharuhával, és hagyom kelni kb. kétszeresére. Az éppen melegedő sütő mellett ez eléggé gyorsan megvan. Addig lehet szószt ügyködni.

Szósz:

paradicsom/paradicsompüré/paradicsomkonzerv (nem sűrítmény, ugye.)
sok bazsalikom
só-bors-uránium (utóbbi opcionális)

Ha paradicsomról van szó, felkockázom. A pürét nem, mert az komikus. Nehéz is. Belecsapom egy serpenyőbe, rászórom a mindenmást, és hagyom picit puhulni, szmötyi esetén sűrűsödni. Egyszercsak szósz.

Van megkelt tészta, jó. Ez az adag 3-4 pizzára elég, ki milyen vastagon szereti. Tépem elég darabra, aztán lehet nyújtani... Finoman, inkább sok mozdulattal, akkor szép egészséges marad. Amikor kész van egy lap, 2-3 perc pihentetés után mehet be a (mostanra fúziós erőműre emlékeztető) sütőbe egy egész percre, épp csak barnuljon egy-két folton. Ez alatt szépen felpúposodik, eléggé riasztó, de semmi baj: kiveszem, mehet rá a szósz, feltét, sajt. Ahol nem kerül rá szósz, az megállapodásos alapon innentől a pizza "széle". Visszarakom, és rokonszenvesre sütöm (átlag 3-4 perc).

Fin.

Bolognai (NOT)

Ezt egyszer már felraktam, csak megette a blogmotor. Ennyire finom.

Ez a kaja igazából nem bolognai. Az ugyanis teljesen másmilyen. Igényes.
Ennek az ételnek a családi kódneve "szmötyis tészta". Amikor kedves Lajos barátom büszkén beállított egy csomag előre fűszerezett darált hússal, amiben volt céklapor... fapofával nekiláttam elkészíteni belőle ezt az ételt. A szmötyis tészta a gasztronómia Tony Montanája. A szmötyis tészta nem vitatkozik, a szmötyis tészta érvényesül. És igazából tök olyan, mint a bolognai. És nem is olyan igénytelen, na.


4 főre (igazából 3, de az egyik én vagyok)

Szósz:
0.5 kg darált hús
2 nagy fej hagyma
4-5 gerezd fokhagyma (zúzva)
0.5-0.75kg paradicsompüré (nem paradicsomsűrítmény, mert elkárhozol az öncenzúrába)
2-3 fej paradicsom, esetleg egy kockázott paradicsom konzerv, mert itt fertő van
ordenáré mennyiségű zöldfűszer (oregano, bazsalikom, kakukkfű, borsikafű)
só, bors
olaj

Az olajon elkezdem agresszíven pirítani a nem túl finomra aprított hagymát, majd rádobom a húst. Rondulásig pirítom (nem vicc: a piruló darált hús csúnya...), majd ráhajítom a fokhagymát, sózom-borsozom, és addig kergetem körben a lábosban, míg kezd eltűnni a leve. Ekkor kap paradicsomkockákat, zöldfűszert, fut még két tiszteletkört, majd paradicsompürébe temetem. Rotyog békésen, ameddig kedve van.

Tészta:
Most komolyan... Tészta. Víz. Drukkolok.

Én pennével szeretem csinálni, a szósz fél kilóra biztosan elég.
Sajtot meg csak erőből, ugye.

Vajas csirke

Mostanra talán kiderült, hogy szeretek főzni. Amit nem szeretek, az dolgozni.
Na, azt ezzel nagyon nem kell.

Kell hozzá 4 főre (három főre készítettem, öten ettük meg... átlag?):

Egy nagyon jó lábos. Vastag fenekű, ideálisan öntöttvas, jó nehéz fedővel. Nem kötelező, de segít.
1-1.2 kiló csirkecomb (alsó-felső elválasztva)
1 kis kocka vaj
3-4 deci fehérbor (vagy több)
1 nagy fej hagyma
7-8 gerezd fokhagyma
só, bors, bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, meg ami még épp jó ötletnek tűnik.



A hagymát nagyon apróra vágom, és elkezdem az éppen megolvadt vajon melengetni, fonnyasztani. Picit megsózom, akkor biztosan nem keményedik-pirul. Amikor már kezd lágyulni, rádobom a zúzott fokhagymát, megkeverem kétszer, majd feljebb veszem a lángot, és rádobálom a csirkecombokat. Fehérre sütögetem, ha valahol meg akar barnulni, csak örülök neki: attól nagyon finom lesz. Nagyon! Amikor már elégedett vagyok a csirkével, megszórom a többi fűszerrel, megy rá a fehérbor kb. fele, lefedem, és hagyom gondolkodni.
Kéne a folytatás, mi? Nincs. Ennyi a kaja. Amikor vajpuha a hús, elzárom. A bor másik felét megiszom.

Rizst adok mellé, amire rá lehet löttyinteni a hús zaftjából.

Chilis bab

A "minőség" számomra egy dolgot jelent ennél az ételnél: legyen finom. Minden más opcionális.
Konzerv, műanyag kaja, kőolaj, mehet bele bármi, de a végén szeretnék finom ételt enni.


Ennyiből tudja magát kettéenni 3-4 ember (vagy 5-6 apróbb ember):

1/2 kg darált marhahús
5 vesebab konzerv (töltőtömeg ~ 1/4 kg konzervenként)
1/2 kg kukorica (mondjuk mirelit)
10 dkg szalonna
10 dkg szárazkolbász
2 szép fej hagyma
3-4 paradicsom, esetleg 2 paradicsomkonzerv (nem sűrítmény, mert lesújt rád Thor)
3-4 gerezd fokhagyma
só, chili, bors, chili, oregano, chili, bazsalikom, chili
chili (friss)



Az apróra vágott hagymát elkezdem pirítgatni a felkockázott szalonna kisülő zsírján - a szalonna ne ropogjon, inkább dobok alá még egy kis zsírt. Amikor kezdi elveszteni a lelkesedését, rádobom a zúzott fokhagymát és az apróra vágott friss chilit. Kevergetem, míg szép lágy sárgás lesz, aztán megy rá a darált hús. Amint kezd rondulni, beledobálom a kolbászkarikákat, és megszórom a chiliporral. Só-bors itt indokolt. Pirítgatom szépen, "ugyan srácok, ez nem ég oda, profi vagyok" alapon. Én itt ráöntöttem egy fél deci tequilát, és felgyújtottam. Vannak ilyen dolgok. Akkor tetszett. Rámegy a paradicsom, kicsi víz (konzerv esetén ez nem kell), oregano, bazsalikom, majd hagyom rotyogni.

Cigiszünet, meditáció, fizikai erőszak (kérjük, húzza alá az igényelt opciót)

A babkonzervekből száműzöm a "felöntőlé" névre hallgató undormányt, majd ráborítom a rotyogó keverékre. Megy rá egyből a kukorica is, aztán összekeverem. Itt érdemes újra kóstolni 3-4 perc rotyogás után, ha nem elég csípős, mehet bele még egy kis chili. Ha túl erős, na az kínos.
Főzöm, amíg főzöm. Utána nem főzöm. Eszem.

Ezt kicsit masszívabb mennyiségben készítettem most el, jelenleg senki nem tudja megemelni a fazekat túl sokáig.


KENYÉR!

Hamburger, mindennel

Ezt most készítem éppen, mert veszélyes emberek tartanak idefelé. Alkohol van náluk, és nem félnek használni.


A hamburgerhúsok:
2 kg darált marhahús (esetünkben sertés-marha vegyes, ez volt)
2 tojás
4 ek. zsemlemorzsa
3 ek. ketchup
3 ek. mustár
1 kiskanál bors
só (közepesen bátran)
4 gerezd zúzott fokhagyma
chili, mert csak

Gyúrom. Cigarettát és/vagy alkoholtartalmú italokat fogyasztok, ekkor már nem gyúrom. Komolyan ennyi...
Később csinálok belőle a zsömle átmérőjénél kicsit nagyobb korongokat, a vastagság mindenkinek az ízlésére van bízva. Picit töppedni fog, 1.5x vastagság nagyjából meg fog felelni. Grillezni kéne, de a sörhastól még nem vagyok amerikai, nem kötelez a hagyomány: kevés zsiradékon megsütöm szépre. Ha csak marha lenne, lehetne rózsaszínre sütni, de ezt sertéssel nem tanácsos előadni.

A saláta:

Olyan lesz, hogy ananászos kukoricasaláta. Az finom. Bala receptje.

1 kg mirelitkukorica
2 konzerv ananász (a lé nem kell - nyomkodjuk ki)
0.25 kg tejföl (vagy több)
2 deci majonéz (vagy több)
mustár, nagyjából érzésre (annál annyira nem több)
só
igennagyonkevés cukor (vagy kevesebb)

A kukoricát megpuhítom (vajon párolom wokban, párológépbe rakom, elküldöm szaunázni, gyakorlatilag bármi. Hő, és ne égjen/ne keményedjen), majd hagyom kihűlni. Az ananászt ízlés szerinti méretű darabokra szadizom, majd intő példának kint hagyom a többi alapanyag mellett (lásd még: puhítás). Majonéz, tejföl, mustár mehet egybe, bele pici só meg cukor. Ebbe belemegy minden más, megkeverem párszor, majd hűtőbe rakom egy órára.

A köret:

Hasábburgonya. Nem fejtem ki bővebben, jó? Hasáb alakra vágott burgonya. Sok zsiradékban megsütve. Ropog.


Lyoni hagyma:

Sok hagymakarikát sós lisztbe forgatok, felsőoktatási kreditgyűjtős alapon (amennyit felvesz, felvesz).
Nagyon forró olajban kisütöm gyorsan.

További kellékek:


15-20 hamburgerzsömle

paradicsom
ketchup
mustár
valami látványosan zöld saláta
tabasco (mu-ha-ha-ha-haaaa)
ropogósra sült bacon
sajtszeletek (tetszőleges, nálam most felháborítóan szintetikus lapkasajt van)

Mintahamburger:

A zsömlét három rétegre vágom. A legalsót megkenem mustárral, elhelyezek rajta némi lyoni hagymát, egy szelet sajtot, majd egy forró hús után némi bacont. Ketchup, salilevél. Következő rétegben megint mustár, immár bővebben, majd bacon, tabasco, paradicsom, egy hús, sajt, ketchup, lyoni hagyma. Rárakom a tetejét, majd kicsit megnyomkodom, különben elborul nagyon gyorsan. A tányérra pakolok mellé sok krumplit, kicsi salátát (esetleg külön tálban - attól függ, ki mosogat), majd egy indokolatlanul nagy pohár kólával beviszem, és lerakom a szerencsés elé.

Citromos csirke, lelkiismeret nélkül

Ha a vasárnap reggel mondjuk délután egy körülre esik (check), és az ember megígérte hogy főz (check), akkor nem árt, ha a kaja gyors. Mondjuk... nagyon gyors.

1 kg csirkemellfilé
1.5 citrom leve
0.5 citrom héja
1 kiskanál durvára őrölt színes bors
0.5 kiskanál őrölt feketebors
2-3 gerezd fokhagyma
só
meg ami még pillanatnyilag jó ötletnek tűnik, ez csak egy alap

Leszedhetném a hártyát, ez többnyire nem tesz rosszat, de én nem szoktam. Lusta disznó vagyok. Felszeletelem a csirkemellet nem túl vékonyra. Miheztartás végett megütöm párszor késfokkal, de nem igazán lesz mögötte érzés, ez inkább amolyan monoton erőszak. A társadalmat hibáztatom.
Az agyonbonyolított pácolás ékes példája: mindent tálba (ugyanabba az egy tálba), malmozás éspervagy dohányzás húsz-harminc percen át. Ha volna elég időm, kapna két órát, de nincs. Cserébe elég ennyi is. Utána egy vastag falú serpenyőben rádobom szép forró zsiradékra (én mondjuk vajat használnék, megfejelve egy pici olajjal, mert akkor nem ég le), elszámolok tízig, megfordítom, és 4-5 másodperc után lentebb veszem a lángot. 1-2 forgatással átsütöm, amíg belül már fehér, biztos nincs meglepetésfolt sehol - ezt érezni, mert ha megnyomom a forgatólapáttal, ruganyos lesz, de nem kemény. Tovább nem érdemes sütni, onnan már csak pusztul.

Hozzá teljesen alap párolt rizs. Esetleg mellé limonádé, mert na.

Tortilla chips - Feleri kérésére

Igen, a háromszögletű cucc. Vannak ilyen műanyagvödrös nápolyik, kekszek, amiknek a vödreit egyetlen okból őrzöm meg: ebből vödörszám kell sütni. Szemetek az emberek, megeszik mint a szél.

Eddig csináltam "megfejtem, bázz" alapon így:

1 kg liszt (1:1 arányban kukoricaliszt és finomliszt)
2 ek. oregano
só
víz

Összegyúrom közepesen keménnyé, pihentetem, nyújtom (ez komoly szívás, mivel ragad kicsit - lisztet neki!), háromszögekre vágom, és bő forró olajba vele, aranybarnára sütöm. Ennyi. Utána megszórom chili, édes pirospaprika és só keverékével. Fájjon. Váltig állította mindenféle recept, hogy ebbe kell sütőpor, de nekem attól golyó lett belőle.


Fontos update: a lentebb olvasható "eredeti" recept gyökér.

Mostanában olvasgattam, és megtudtam pár érdekességet. Ezt a cuccot eredetileg tortilla lepényekból csinálták, tehát új terv van - klasszikus tortilla chips (holnap stressztesztelem).

1 kg liszt (2:1 arányban kukoricaliszt és finomliszt)
5 dkg vaj vagy zsír
fél mokkáskanál kurkuma (opcionális, szép színt ad)
1-2 kiskanál oregano
só
forró víz

Két lépés van: tortilla lepény (ez egy csomó minden másra is jó), majd chips.

Lepény:

Lisztbe belemegy a só + sütőpor, elmorzsolom a zsiradékkal, bele az oregano, leforrázom a vízzel, összegyúrom, majd pihentetem (pipázni is kell valamikor). Golyókat tépek, kinyújtom kb 15 centis átmérőjű, fél gyufaszál vastagságú lepényekké, majd egy serpenyőben fehérre sütöm, lehetőleg nem égetem meg. Ekkor még eszébe ne jusson ropogni, legyen hajlékony. Bepakolom kendő alá, amikor megsütöttem az összeset, pihi. Egy szakács ihasson sört.

Chips:

Közben előmelegítem a sütőt 230 celsiusra. A lepényeket megkenem mindkét oldalukon pici olajjal, majd felvágom háromszögekre. Sütőpapírra mennek, szórok rájuk pici sót, bemennek a sütőbe, és sülnek 10-15 percig. Kiszedem, szanaszét égetem a számat két darabbal, a többit pedig hagyom hűlni.

Aztán lehet, hogy nem is így működik. Szerintem de.

Papadum - indiai ropogós "tunklepény".

Ez egy egészen finom valami, lehet kapni csomagolva. Egy ponton törik el minden: [öncenzúra] drága. Én ezt megpróbáltam kikerülni, és ment.

1/2 kiló liszt
2.5 dkg vaj vagy ghee (ha a második nem mond semmit, akkor vaj - nincs baj)
só
fűszerhegyek (madras curry, chili, kömény, koriander... kísérletezzetek)
annyi hideg víz, amennyitől összeáll szép lágyra

A lisztbe belemennek a fúszerek, elmorzsolom a vajjal, eldolgozom a vízzel, közepesen lágy tésztát csinálok.
Ha nagyon ragad, lehet még picit lisztezni. A vajjal óvatosan, ha túl sokat kap, nem fog igazán ropogni. Pihen egy jó órát (mert miért ne), majd nekilátok irreálisan vékony lepényeket nyújtani belőle. Nem vicc, papírvékonyakat. Ezek után szentségtörés jön: a lepény bemegy a mikróba 800+ watton két percre. Félidőben fordítás, javaslom a sütőpapírt, mert odaragad bármihez és mindenhez a sütés elején. Amikor már nagyon ropog, nincs benne sehol nedves rész, jöhet a következő. Ezt sokáig ismételgetem, aztán elfogy a tészta, én pedig nagyon megkönnyebbülök. Körülbelül egy napig ropogós marad.

Az igazat megvallva ez eredetileg nem ilyen. A liszt változó, többnyire lencse, csicseriborsó vagy mungóbab. Zsiradéknak gheet (tisztított vajat) vagy mogyoróolajat használnak, és a lepényeket megszárítják a napon. Később csak előkapják a lepényt, és megsütik nyílt lángon, olajban, esetleg (igen) mikróban. Ez mind tök jó, csak az egész "csináljunk olcsón papadumot" terv szétborul rajta.

Érdemes több kisebb adag tésztát csinálni, és különböző módokon fűszerezni - jól néz ki, változatosabb, és nem mindenki szereti a durván erős verziókat (pl chili magokkal és sok borssal). Amikor készen van, lehet belemártogatni mindenféle, változó mértékben illogikus dologba. A mangóchutney erre például nagyon jó, nem próbáltam még elkészíteni, de majd megfejtem és megosztom.

Tandoori csirke, valamint blognyitás. Leginkább csirke.

Ez a csirke családi ősrecept, a punjabi eredetihez csak nyomokban van köze.

(4 főre)
Kellenek bele olyanok, hogy:


1.5 kg csirke (Alsó- és felsőcomb, mell - lehetőleg mind vegyesen, combból apróbbak jók)
1/2 -3/4 kiló nem túl sűrű joghurt
1-2 emberes evőkanál tandoori masala
1/2 citrom leve, héja
só
elvetemülteknek chili - a mennyiségbe nem szólok bele, az öngyilkosság magánügy.

A csirkedarabokat jól megmosom, a combokon a bőrt meglazítom, megmozgatom. A joghurtba belemegy minden, ami nem csirke, majd az is, ami az. A bőr alá picit besimogatom a joghurtot. Egy tepsiben álldogál pár órát, ha van elég idő, akár egy éjszakát is - a joghurt éppen fedje el, látszódjanak alatta a "dombok". Alufólia alatt bepakolom közepesen forró sütőbe, 20 perc után leszedem az alufóliát, és feltekerem a lángot. Addig érdemes sütni, amíg a csirkedarabok már ijesztően pirulnak, és az alatta lévő szósz nem "vizes", nem kotyog minden a bő joghurtsavóban. Tálaláskor a szósszal picit megöntözöm a kiszedett csirkét és a rizst.

Ja igen, rizs. Semmi extra, ízléstől függően vagy kurkumával vagy nem csípős madras curryvel színezzük (0.5 mokkáskanál / bögre rizs), esetleg finoman meghintjük a tányéron egy kis csipet tandoori masalával, mert az illata nagyon jó.

Kép nincs, mert ezt meg szokták enni. Majd lesz.