Chilis bab

A "minőség" számomra egy dolgot jelent ennél az ételnél: legyen finom. Minden más opcionális.
Konzerv, műanyag kaja, kőolaj, mehet bele bármi, de a végén szeretnék finom ételt enni.


Ennyiből tudja magát kettéenni 3-4 ember (vagy 5-6 apróbb ember):

1/2 kg darált marhahús
5 vesebab konzerv (töltőtömeg ~ 1/4 kg konzervenként)
1/2 kg kukorica (mondjuk mirelit)
10 dkg szalonna
10 dkg szárazkolbász
2 szép fej hagyma
3-4 paradicsom, esetleg 2 paradicsomkonzerv (nem sűrítmény, mert lesújt rád Thor)
3-4 gerezd fokhagyma
só, chili, bors, chili, oregano, chili, bazsalikom, chili
chili (friss)



Az apróra vágott hagymát elkezdem pirítgatni a felkockázott szalonna kisülő zsírján - a szalonna ne ropogjon, inkább dobok alá még egy kis zsírt. Amikor kezdi elveszteni a lelkesedését, rádobom a zúzott fokhagymát és az apróra vágott friss chilit. Kevergetem, míg szép lágy sárgás lesz, aztán megy rá a darált hús. Amint kezd rondulni, beledobálom a kolbászkarikákat, és megszórom a chiliporral. Só-bors itt indokolt. Pirítgatom szépen, "ugyan srácok, ez nem ég oda, profi vagyok" alapon. Én itt ráöntöttem egy fél deci tequilát, és felgyújtottam. Vannak ilyen dolgok. Akkor tetszett. Rámegy a paradicsom, kicsi víz (konzerv esetén ez nem kell), oregano, bazsalikom, majd hagyom rotyogni.

Cigiszünet, meditáció, fizikai erőszak (kérjük, húzza alá az igényelt opciót)

A babkonzervekből száműzöm a "felöntőlé" névre hallgató undormányt, majd ráborítom a rotyogó keverékre. Megy rá egyből a kukorica is, aztán összekeverem. Itt érdemes újra kóstolni 3-4 perc rotyogás után, ha nem elég csípős, mehet bele még egy kis chili. Ha túl erős, na az kínos.
Főzöm, amíg főzöm. Utána nem főzöm. Eszem.

Ezt kicsit masszívabb mennyiségben készítettem most el, jelenleg senki nem tudja megemelni a fazekat túl sokáig.


KENYÉR!

Tortilla chips - Feleri kérésére

Igen, a háromszögletű cucc. Vannak ilyen műanyagvödrös nápolyik, kekszek, amiknek a vödreit egyetlen okból őrzöm meg: ebből vödörszám kell sütni. Szemetek az emberek, megeszik mint a szél.

Eddig csináltam "megfejtem, bázz" alapon így:

1 kg liszt (1:1 arányban kukoricaliszt és finomliszt)
2 ek. oregano
só
víz

Összegyúrom közepesen keménnyé, pihentetem, nyújtom (ez komoly szívás, mivel ragad kicsit - lisztet neki!), háromszögekre vágom, és bő forró olajba vele, aranybarnára sütöm. Ennyi. Utána megszórom chili, édes pirospaprika és só keverékével. Fájjon. Váltig állította mindenféle recept, hogy ebbe kell sütőpor, de nekem attól golyó lett belőle.


Fontos update: a lentebb olvasható "eredeti" recept gyökér.

Mostanában olvasgattam, és megtudtam pár érdekességet. Ezt a cuccot eredetileg tortilla lepényekból csinálták, tehát új terv van - klasszikus tortilla chips (holnap stressztesztelem).

1 kg liszt (2:1 arányban kukoricaliszt és finomliszt)
5 dkg vaj vagy zsír
fél mokkáskanál kurkuma (opcionális, szép színt ad)
1-2 kiskanál oregano
só
forró víz

Két lépés van: tortilla lepény (ez egy csomó minden másra is jó), majd chips.

Lepény:

Lisztbe belemegy a só + sütőpor, elmorzsolom a zsiradékkal, bele az oregano, leforrázom a vízzel, összegyúrom, majd pihentetem (pipázni is kell valamikor). Golyókat tépek, kinyújtom kb 15 centis átmérőjű, fél gyufaszál vastagságú lepényekké, majd egy serpenyőben fehérre sütöm, lehetőleg nem égetem meg. Ekkor még eszébe ne jusson ropogni, legyen hajlékony. Bepakolom kendő alá, amikor megsütöttem az összeset, pihi. Egy szakács ihasson sört.

Chips:

Közben előmelegítem a sütőt 230 celsiusra. A lepényeket megkenem mindkét oldalukon pici olajjal, majd felvágom háromszögekre. Sütőpapírra mennek, szórok rájuk pici sót, bemennek a sütőbe, és sülnek 10-15 percig. Kiszedem, szanaszét égetem a számat két darabbal, a többit pedig hagyom hűlni.

Aztán lehet, hogy nem is így működik. Szerintem de.