Édesapám hozott egy hatalmas adat lisztet. Teljes kiőrlésű biolisztet. Én a lakás másik végéből pislogtam rá egy hétig, és néha meg mertem volna esküdni rá, hogy lámpaoltás után elkezd közelebb araszolni. Eddig bírtam idegekkel: cselekednem kellett.
50 deka liszt (1:2 arányban finomliszt/teljes kiőrlésű búzaliszt)
2.5 deci langyos víz
1 kiskanál só
1 mokkáskanál cukor
1/2 kocka élesztő
1 evőkanál olaj (házilag készített fokhagymás fűszerolajat használtam)
mindenféle összedarált magokból sacc egy maréknyi (bővebben lent)
tökmag
sajt
Kezdtem ott, hogy van nekem egy konyhai "megcsinálok mindent, addig dohányozz" gépem, amiben jól szétőröltem egy kevés zabpelyhet, szezámmagot, tökmagot. Csak olyan durvára, mert miért ne. Ezt elkevertem a liszttel. Eléggé egészségesnek nézett ki, de ez van. Beteg vagyok, vagy mi. Összegyúrtam, majd dagasztottam. Ez szépítés, igazából bepakoltam a dagasztógépbe folyadék-aprócuccok-liszt sorrendben, és rátenyereltem a kapcsolóra... De ha most tudnék dagasztani, dagasztanék. 10 perc intenzív pörgetés után (ez jó 20-25 perc kézi dagasztásnak felel meg - gondolom...) bepakoltam egy finoman kiolajozott tálba, fóliával letakartam, és egy órán át kelesztettem szobahőmérsékleten.
Szúrópróba: mit csinál a szakács, amíg a kaja pihen? A helytelen megfejtést beküldők között 3 db. lesújtó pillantást sorsolunk ki.
EDIT: a leírt sütési idő/kelesztési idő elég törékeny - másodszorra a sütő tényleg forró volt, a szoba pedig tényleg meleg. Eredmény: a lentebb írt idők fele alatt túlkelt, majd odaégett. Kelesszük dupla és tripla közé (időtől függetlenül), és süssük ki 200 fok körül - a sütőm tud olyat hogy I, meg olyat hogy II. Öreg darab.
Amikor a tészta megkelt (körülbelül háromszorosára megdagad, igazi szörnyeteg), finoman bucit formázok belőle, kereszt alakban bevágom a tetejét, és adok neki még 40 perc - 1 óra pihenőt a tepsiben. Én itt is letakartam, majd kipróbálom anélkül is. Amikor már riasztóan néz ki, berakom a nagyon forró sütőbe, és mellé berakok egy tálka vizet is (ezt néha pótolom). 40-45 perc után kiveszem a vizet, meghintem a buci tetejét vízzel, megszórom tökmaggal és sajttal, és visszarakom még 10-15 percre. Amikor kész, mindenki lerohanja, másnap pedig jöhet az általános hasfájás - meleg kelttészta, ugye. Noobs.
Ezt már le fogom fotózni, ígérem...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kelt tészta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kelt tészta. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. november 12., szombat
2011. augusztus 11., csütörtök
Pizza
A "rakj a tésztába tojást" és a "kend meg kecsöppel" típusú pizzákat ideje bealázni.
Tészta: "mindenből egyet".
1 kg liszt
0.5l (egy korsó) kellemesen meleg víz
1 kocka élesztő
1 csapott ek. só
0.5 vagy 1 dl olaj, lisztfüggő (egy feles, illetve "szto gramm vodka!")
x cukor az élesztő felfuttatásához (igen, 1*x)
Ezen kívül mehet még bele sok zöldfűszer, leginkább bazsalikom meg kakukkfű. Oregano, akár.
Először is előmelegítem a sütőt. Dulván. A padlóla, le. Lopok téglát, és belerakom a sütő aljába - tök jó trükk, sejtelmem nincs, mikor tanultam. Forró lesz tőle, mint a veszedelem.
A víz egy részében felfuttatom az élesztőt egy kis cukorral, éppen csak finom habzásig. A lisztben elmorzsolom a sót és a zöldfűszereket, aztán csinálok belőle egy nagy kupacot, és gödröt formázok a tetejére. Szépen apránként elkezdem eldolgozni a vízzel (az élesztős adaggal kezdem), közben ötletszerűen hozzáöntöm az olajat is valamikor. Ha a liszt sértődékeny (ragad-szakad-visszabeszél), a nagyobb adag olaj lép életbe - ne vigyük túlzásba, mert rohadt rugalmas lesz a tészta, és élmény lesz kinyújtani.
Kicsit átgyúrom, amíg már egészen simának érződik, aztán csinálok belőle egy gombócot, és odacsapom néhányszor a gyúródeszkához. Fogalmam nincs, hogy ez mit csinál vele, de rettenetesen jól néz ki. Ne hagyjuk ki! Ha ez megvan, letakarom egy nedves konyharuhával, és hagyom kelni kb. kétszeresére. Az éppen melegedő sütő mellett ez eléggé gyorsan megvan. Addig lehet szószt ügyködni.
Szósz:
paradicsom/paradicsompüré/paradicsomkonzerv (nem sűrítmény, ugye.)
sok bazsalikom
só-bors-uránium (utóbbi opcionális)
Ha paradicsomról van szó, felkockázom. A pürét nem, mert az komikus. Nehéz is. Belecsapom egy serpenyőbe, rászórom a mindenmást, és hagyom picit puhulni, szmötyi esetén sűrűsödni. Egyszercsak szósz.
Van megkelt tészta, jó. Ez az adag 3-4 pizzára elég, ki milyen vastagon szereti. Tépem elég darabra, aztán lehet nyújtani... Finoman, inkább sok mozdulattal, akkor szép egészséges marad. Amikor kész van egy lap, 2-3 perc pihentetés után mehet be a (mostanra fúziós erőműre emlékeztető) sütőbe egy egész percre, épp csak barnuljon egy-két folton. Ez alatt szépen felpúposodik, eléggé riasztó, de semmi baj: kiveszem, mehet rá a szósz, feltét, sajt. Ahol nem kerül rá szósz, az megállapodásos alapon innentől a pizza "széle". Visszarakom, és rokonszenvesre sütöm (átlag 3-4 perc).
Fin.
Tészta: "mindenből egyet".
1 kg liszt
0.5l (egy korsó) kellemesen meleg víz
1 kocka élesztő
1 csapott ek. só
0.5 vagy 1 dl olaj, lisztfüggő (egy feles, illetve "szto gramm vodka!")
x cukor az élesztő felfuttatásához (igen, 1*x)
Ezen kívül mehet még bele sok zöldfűszer, leginkább bazsalikom meg kakukkfű. Oregano, akár.
Először is előmelegítem a sütőt. Dulván. A padlóla, le. Lopok téglát, és belerakom a sütő aljába - tök jó trükk, sejtelmem nincs, mikor tanultam. Forró lesz tőle, mint a veszedelem.
A víz egy részében felfuttatom az élesztőt egy kis cukorral, éppen csak finom habzásig. A lisztben elmorzsolom a sót és a zöldfűszereket, aztán csinálok belőle egy nagy kupacot, és gödröt formázok a tetejére. Szépen apránként elkezdem eldolgozni a vízzel (az élesztős adaggal kezdem), közben ötletszerűen hozzáöntöm az olajat is valamikor. Ha a liszt sértődékeny (ragad-szakad-visszabeszél), a nagyobb adag olaj lép életbe - ne vigyük túlzásba, mert rohadt rugalmas lesz a tészta, és élmény lesz kinyújtani.
Kicsit átgyúrom, amíg már egészen simának érződik, aztán csinálok belőle egy gombócot, és odacsapom néhányszor a gyúródeszkához. Fogalmam nincs, hogy ez mit csinál vele, de rettenetesen jól néz ki. Ne hagyjuk ki! Ha ez megvan, letakarom egy nedves konyharuhával, és hagyom kelni kb. kétszeresére. Az éppen melegedő sütő mellett ez eléggé gyorsan megvan. Addig lehet szószt ügyködni.
Szósz:
paradicsom/paradicsompüré/paradicsomkonzerv (nem sűrítmény, ugye.)
sok bazsalikom
só-bors-uránium (utóbbi opcionális)
Ha paradicsomról van szó, felkockázom. A pürét nem, mert az komikus. Nehéz is. Belecsapom egy serpenyőbe, rászórom a mindenmást, és hagyom picit puhulni, szmötyi esetén sűrűsödni. Egyszercsak szósz.
Van megkelt tészta, jó. Ez az adag 3-4 pizzára elég, ki milyen vastagon szereti. Tépem elég darabra, aztán lehet nyújtani... Finoman, inkább sok mozdulattal, akkor szép egészséges marad. Amikor kész van egy lap, 2-3 perc pihentetés után mehet be a (mostanra fúziós erőműre emlékeztető) sütőbe egy egész percre, épp csak barnuljon egy-két folton. Ez alatt szépen felpúposodik, eléggé riasztó, de semmi baj: kiveszem, mehet rá a szósz, feltét, sajt. Ahol nem kerül rá szósz, az megállapodásos alapon innentől a pizza "széle". Visszarakom, és rokonszenvesre sütöm (átlag 3-4 perc).
Fin.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)