"Batyu" (Szamósza)

Ez egy tésztazacsi, ami meg van töltve bármivel, és bele van dobva forró olajba. Borzasztóan komplikált és drága, mondanom sem kell. Az indiai recepthez pedig tényleg sok köze van.


Tészta:

3 bögre liszt
1 ek. vaj vagy ghee
víz
só, bazsalikom

A lisztet elmorzsolom a zsiradékkal, fűszerekkel, majd kevés vízzel közepesen kemény tésztává gyúrom. Elégedett vagyok magammal. Én kevertem a lisztet: 1 rész tönköly, 1 rész kukorica, 2 rész búza. Ha nem, nem. Mindegy.

Töltelék:
(Mármint na... ez most nem a bármi receptje. Értitek.)

25-30 dkg fagyasztott vegyes zöldség (Mondjuk mexikói. Abban nincs karfiol. Ez helyes.)
2-3 nagy fej paradicsom, éspervagy paradicsomszósz
2 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek. mustár (nem csípős)
só, bors, bazsalikom, borsikafű, esetleg chili
kevés szárított parmezán
olaj/vaj/ghee/zsír

A hagymát felvágom negyedkarikákra (hagyma félbevág, feleket bevágom középen, szeletelem - biztos megvan), megpirítom x zsiradékon, valamikor hozzáadom a fokhagymát is, aztán rádobom a zöldségeket. Amikor a zöldség már nem fagylalt, beledobom a mustárt, jól elkeverem, és azzal együtt pofozom körbe, amíg kezd pirulós illata lenni. Ekkor megfűszerezem, és ráborítom a paradicsomot/szószt/mindkettőt. Hagyom őket ismerkedni, aztán egyszercsak belemegy még a parmezán. Amikor rokonszenves a zöldségek állaga, késznek nyilvánítom. Ha túl vizes, lehet bele rakni 1-2 csipet kukoricakeményítőt.

Összeszerelési útmutató:

A tésztából pingponglabdányi darabokat szakítok, kinyújtom közepesen vékonyra (mondjuk gyufaszál), a közepére rakok tölteléket, félbehajtom, majd visszahajtom a széleit. Villával végignyomkodom körbe (jó erősen), ettől rettenetesen dizájnos lesz, valamint nem csoffad ketté. Elsősorban utóbbi. Forró olajba rakom, 1-2 forgatással aranybarnára sütöm. Kiszedéskor leitatom (nem feltétlenül pálinkával, bár ezt egyszer úgyis ki fogom próbálni).

Ennyi. Töltelékkel kreatívan, tésztával óvatosan. Inkább legyen egy kicsit vastagabb, mint hogy tönkretegye az egész olajat - nem vicces kihalászni a tölteléket.

Papadum - indiai ropogós "tunklepény".

Ez egy egészen finom valami, lehet kapni csomagolva. Egy ponton törik el minden: [öncenzúra] drága. Én ezt megpróbáltam kikerülni, és ment.

1/2 kiló liszt
2.5 dkg vaj vagy ghee (ha a második nem mond semmit, akkor vaj - nincs baj)
só
fűszerhegyek (madras curry, chili, kömény, koriander... kísérletezzetek)
annyi hideg víz, amennyitől összeáll szép lágyra

A lisztbe belemennek a fúszerek, elmorzsolom a vajjal, eldolgozom a vízzel, közepesen lágy tésztát csinálok.
Ha nagyon ragad, lehet még picit lisztezni. A vajjal óvatosan, ha túl sokat kap, nem fog igazán ropogni. Pihen egy jó órát (mert miért ne), majd nekilátok irreálisan vékony lepényeket nyújtani belőle. Nem vicc, papírvékonyakat. Ezek után szentségtörés jön: a lepény bemegy a mikróba 800+ watton két percre. Félidőben fordítás, javaslom a sütőpapírt, mert odaragad bármihez és mindenhez a sütés elején. Amikor már nagyon ropog, nincs benne sehol nedves rész, jöhet a következő. Ezt sokáig ismételgetem, aztán elfogy a tészta, én pedig nagyon megkönnyebbülök. Körülbelül egy napig ropogós marad.

Az igazat megvallva ez eredetileg nem ilyen. A liszt változó, többnyire lencse, csicseriborsó vagy mungóbab. Zsiradéknak gheet (tisztított vajat) vagy mogyoróolajat használnak, és a lepényeket megszárítják a napon. Később csak előkapják a lepényt, és megsütik nyílt lángon, olajban, esetleg (igen) mikróban. Ez mind tök jó, csak az egész "csináljunk olcsón papadumot" terv szétborul rajta.

Érdemes több kisebb adag tésztát csinálni, és különböző módokon fűszerezni - jól néz ki, változatosabb, és nem mindenki szereti a durván erős verziókat (pl chili magokkal és sok borssal). Amikor készen van, lehet belemártogatni mindenféle, változó mértékben illogikus dologba. A mangóchutney erre például nagyon jó, nem próbáltam még elkészíteni, de majd megfejtem és megosztom.

Tandoori csirke, valamint blognyitás. Leginkább csirke.

Ez a csirke családi ősrecept, a punjabi eredetihez csak nyomokban van köze.

(4 főre)
Kellenek bele olyanok, hogy:


1.5 kg csirke (Alsó- és felsőcomb, mell - lehetőleg mind vegyesen, combból apróbbak jók)
1/2 -3/4 kiló nem túl sűrű joghurt
1-2 emberes evőkanál tandoori masala
1/2 citrom leve, héja
só
elvetemülteknek chili - a mennyiségbe nem szólok bele, az öngyilkosság magánügy.

A csirkedarabokat jól megmosom, a combokon a bőrt meglazítom, megmozgatom. A joghurtba belemegy minden, ami nem csirke, majd az is, ami az. A bőr alá picit besimogatom a joghurtot. Egy tepsiben álldogál pár órát, ha van elég idő, akár egy éjszakát is - a joghurt éppen fedje el, látszódjanak alatta a "dombok". Alufólia alatt bepakolom közepesen forró sütőbe, 20 perc után leszedem az alufóliát, és feltekerem a lángot. Addig érdemes sütni, amíg a csirkedarabok már ijesztően pirulnak, és az alatta lévő szósz nem "vizes", nem kotyog minden a bő joghurtsavóban. Tálaláskor a szósszal picit megöntözöm a kiszedett csirkét és a rizst.

Ja igen, rizs. Semmi extra, ízléstől függően vagy kurkumával vagy nem csípős madras curryvel színezzük (0.5 mokkáskanál / bögre rizs), esetleg finoman meghintjük a tányéron egy kis csipet tandoori masalával, mert az illata nagyon jó.

Kép nincs, mert ezt meg szokták enni. Majd lesz.