Papadum - indiai ropogós "tunklepény".

Ez egy egészen finom valami, lehet kapni csomagolva. Egy ponton törik el minden: [öncenzúra] drága. Én ezt megpróbáltam kikerülni, és ment.

1/2 kiló liszt
2.5 dkg vaj vagy ghee (ha a második nem mond semmit, akkor vaj - nincs baj)
só
fűszerhegyek (madras curry, chili, kömény, koriander... kísérletezzetek)
annyi hideg víz, amennyitől összeáll szép lágyra

A lisztbe belemennek a fúszerek, elmorzsolom a vajjal, eldolgozom a vízzel, közepesen lágy tésztát csinálok.
Ha nagyon ragad, lehet még picit lisztezni. A vajjal óvatosan, ha túl sokat kap, nem fog igazán ropogni. Pihen egy jó órát (mert miért ne), majd nekilátok irreálisan vékony lepényeket nyújtani belőle. Nem vicc, papírvékonyakat. Ezek után szentségtörés jön: a lepény bemegy a mikróba 800+ watton két percre. Félidőben fordítás, javaslom a sütőpapírt, mert odaragad bármihez és mindenhez a sütés elején. Amikor már nagyon ropog, nincs benne sehol nedves rész, jöhet a következő. Ezt sokáig ismételgetem, aztán elfogy a tészta, én pedig nagyon megkönnyebbülök. Körülbelül egy napig ropogós marad.

Az igazat megvallva ez eredetileg nem ilyen. A liszt változó, többnyire lencse, csicseriborsó vagy mungóbab. Zsiradéknak gheet (tisztított vajat) vagy mogyoróolajat használnak, és a lepényeket megszárítják a napon. Később csak előkapják a lepényt, és megsütik nyílt lángon, olajban, esetleg (igen) mikróban. Ez mind tök jó, csak az egész "csináljunk olcsón papadumot" terv szétborul rajta.

Érdemes több kisebb adag tésztát csinálni, és különböző módokon fűszerezni - jól néz ki, változatosabb, és nem mindenki szereti a durván erős verziókat (pl chili magokkal és sok borssal). Amikor készen van, lehet belemártogatni mindenféle, változó mértékben illogikus dologba. A mangóchutney erre például nagyon jó, nem próbáltam még elkészíteni, de majd megfejtem és megosztom.